GYIK

Veszélyforrások

A jó idő beköszöntével megindult a hobbihajózási szezon is, ami rengeteg veszélyforrást hordoz magában.

Nyáron sajnos gyakran hallunk vízi balesetekről, melyek sokszor tragikus véget érnek.

A hajózásnak vannak veszélyei, történhetnek balesetek. Akár figyelmetlenségből, akár a szabályok be nem tartásából következnek be, a következmények súlyosak lehetnek.

 Vízi járművet csak az vezethet, akinek a szervezetében nincs szeszesital fogyasztásából származó alkohol!

A vízi járműben tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy továbbá vízi sporteszközök közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.    

A menetben lévő csónakban tartózkodóknak- a csóváló evezést, a csáklyázást, vagy más munkát végző személyt kivéve- TILOS állni.

Vízi járműben irataikat, vízre érzékeny értékeiket, elektromos eszközeiket helyezzék el vízhatlan tokban, túra esetén ruházatukat műanyag zárható hordóban.

Fontos továbbá odafigyelni az olyan helyeken, ahol a vízi sportok kedvelői is jelen vannak, hiszen az elmúlt években számos olyan balesethez riasztották a mentőszolgálatot, ahol vízi járművek okoztak sérülést.

Noha a vízi bicikli, gumimatrac, illetve más felfújható eszköz nem vízi járműnek, hanem úszóeszköznek minősül, használatuk mégis rengeteg veszélyt rejt magában.

Ezek használatára is a fürdés szabályai vonatkoznak.

Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett használhatja ezeket.

  • Fürdőzők közelében úszóeszközöket használni csak úgy szabad, hogy azok a fürdőzőket ne veszélyeztessék.
  • A fürdőhelyek határát fehér alapon kék, hullámzó vízben fekete felsőtestet mutató tábla jelöli.
  • Gumimatrac, vízi bicikli használata során felhevült testtel nem szabad vízbe ugrani, és ne ugorjanak a vízbe anélkül, hogy előzetesen nem győződtek meg a meder mélységéről. Fejesugrás a sekély vízbe súlyos sérülést okozhat!

 

Tilos fürdeni:

  1. a) hajóútban;
  2. b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;
  3. c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;
  4. d) kikötők, veszteglő- és rakodóhelyek, kijelölt zárt vízisí és vízirobogó (jet ski), valamint egyéb motoros vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomások területén;
  5. e) egészségre ártalmas vizekben;
  6. f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;

 

Vízből mentés szabályai

A vízbe fulladással kapcsolatos esetek minden évszakban előfordulhatnak.

Vízből történő kimentésre biztos úszástudás és megfelelő vízbiztonsággal rendelkező személy is jobb, ha csak akkor próbálkozik, ha ahhoz megfelelő végzettséggel és elegendő gyakorlattal rendelkezik. Egy fuldokló ember kimentése nagyon nehéz feladat: a pánik miatt a fuldokló nem mérlegel, kapaszkodik, kapálózik, rugdos és ösztönösen az életét próbálja menteni. Akkor is, ha ez a mentő személy életébe kerül. Tartsuk ezt szem előtt, nehogy egy bajba jutottból kettő legyen!

Az első tennivalók vízben fuldokló ember észlelésekor, hogy azonnal értesítsük a megfelelő személyzetet (úszómestert, ügyeletes orvost, mentőket)! Laikus segítségnyújtóként mindig kötelességünk a bajba jutott személy helyzetének javítása, ám csak bizonyos korlátozásokkal. Amennyiben valaki a parton nyújt segítséget, ebben az esetben is az általános elsősegélynyújtó szabályok érvényesek. Vagyis, ha a bajba jutott eszméleténél van, az oldalára kell fordítani, ha nincs légzése, akkor az újraélesztést el kell kezdeni és értesíteni kell a mentőszolgálatot.

A mentés szabályai:

A mentés során a fuldoklót óvatosan kell megközelíteni, és az erre megfelelő speciális műfogással határozottan meg kell ragadni, majd kivonszolni a szárazföldre. A légút biztosítást és a befújásos lélegeztetést már a kimentés alatt el kell kezdeni, amennyiben ezt képzettségünk és gyakorlatunk lehetővé teszi. A szárazföldre vagy a mentő vízi járműre való megérkezéskor azonnal az elsősegélynyújtás szabályait és az újraélesztés ABC- jét kell alkalmazni. Amennyiben a balesetes eszméleténél van, akkor is mentőt kell hívni, mert a fuldoklás után órákkal is kialakulhat olyan hirtelen állapotromlás, amely azonnali kórházi kezelést igényel. A tüdőn keresztül bekerülő víz a szervezetbe felszívódva a kimentés után jelentkező légző rendszeri, keringési és veseproblémákhoz vezethet. A vízi balesetekkel kapcsolatban tehát hangsúlyozni kell, hogy ne becsüljük túl képességeinket, mindig csak olyan vízi közegbe menjünk, ahol egy esetleges előre ki nem számítható tényező kivédésére még lehetőségünk van! Gyermekeinkre fokozottan ügyeljünk és legyünk tekintettel mások biztonságára is! Ha fuldokló személyt látunk, haladéktalanul hívjunk segítséget, és csak megfelelő tapasztalat birtokában kezdjük el a kimentést!

A fuldoklás majdnem mindig egy megtévesztően csendes esemény. Ellentétben a tévében látott hangos, drámai helyzettel. Néhány ritka helyzeten kívül a fuldokló emberek képtelenek segítséget hívni. Ha valaki fuldoklik, ezek a jelek árulkodnak róla:

  • a fej víz alatt vagy a száj a vízfelszín környékén
  • a fej hátradöntve, nyitott szájjal
  • üres és üveges tekintet, nem képes fókuszálni
  • csukott szemek
  • a haja az arcára vagy a szemébe lóg
  • nem használja a lábait
  • hiperventillál vagy zihál
  • próbál valamelyik irányba úszni, de nem igazán halad semerre
  • próbál a hátára fordulni
  • úgy mozog, mintha egy láthatatlan létrára próbálna felmászni

Jégre lépés szabályai

TILOS a szabad vizek jegén tartózkodni: 

a) állóvizeken - éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, 
- járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével, 
- kikötők és veszteglőhelyek területén, 
b) folyóvizeken. 

 A jégen mindenki csak saját felelősségére tartózkodhat! 

 

Hogyan válasszuk ki a korcsolyázás, fakutyázás helyét? 

- Csalóka lehet a jég vastagsága! Hiába tűnik vastagnak és erősnek a jég, a látszat sokszor csal, nem beszélve arról, hogy némely tényező hatására akár egyik napról a másikra is elvékonyodhat. A jég vastagságát és teherbíró képességét egy sor tényező képes befolyásolni, a széltől kezdve a vízben lévő élőlényekig sok minden.

A jégre lépés előtt vizsgáljuk meg annak minőségét. A legbiztonságosabb a jól átlátszó, homogén állapotú jég. Kevésbé biztonságos a hójég, amely nem átlátszó az olvadás során rétegesre fagy, kásásnak tűnik. A legbizonytalanabb az üreges jég, amely lehet ugyan átlátszó, de a jég belsejében jól látható légbuborékok képződtek. Ennek a legkisebb a teherbírása. 

- A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, ezért könnyebben törik. 

- Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget. 

- Legalább 10-15 cm-es jégtakaró szükséges a biztonságos téli jeges sportoláshoz.


Fontos tanácsok:
- Soha ne egyedül menjünk a jégre kikapcsolódni! Legalább ketten, optimális esetben hárman együtt sportoljunk, így tudunk egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén. 
- Fontos a ruházat helyes megválasztása. Testhez simuló több rétegű, lehetőleg kis nedvszívó tulajdonságú (termo, orkán, pamut) ruhákat válasszunk.

- A jégen nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, az fokozza a jég beszakadásának esélyét.

- Ne tartózkodjatok sokan egyszerre egy adott szakaszon, mert túlterhelhetitek a jeget és az beszakadhat!

Télen a vizeken

A vizet szerető ember télen is vágyik a vizek partjaira, a befagyott vizek jegére. Sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizeknek is megvannak az áldozatai. A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá. 

Teendők jégbe szakadás esetén

Jégre lépés szabályai

Az oldal fenntartója

A Fertő Tavi Speciális kutató és Mentő Vízipolgárőr Egyesület olyan egyesületi formában működő társadalmi szervezet, melynek célja és feladatai: A közrend és közbiztonság - külön kiemelve a vízi közlekedést-, a bűncselekmények és a balesetek megelőzése, gyermek- és ifjúságvédelem, katasztrófa elhárítás, környezet- és állatvédelem, tagjai, önkéntesei és más polgárőr egyesületek oktatása, képzése.


Fertő Tavi Speciális Kutató és Mentő Vízipolgárőrség

9400 Sopron, Patak utca 10.

Telefon: +36 20 322 1286

Segélyhívó: +36 21 221 0108

info@fertovp.hu


Lépj kapcsolatba velünk!